5i50 újra

A budapesti rövidtávú verseny annyira biztos volt a naptárban számomra, mint bármelyik nemzeti ünnep, vagy a Karácsony. Már tavaly eldöntöttem, hogy idén is indulok, ráadásul most komolyabb terveim is voltak, mert szerettem volna megdönteni a tavalyi, egyben eddigi legjobb rövidtávú időmet, de külön-külön a számokban is szerettem volna javítani.

Külön motiváció volt, hogy a velencei 51.5-ön nagyon meghaltam a hiányos frissítés miatt, így ezt kijavítva egy jó versenyt szerettem volna letudni.

A felkészülésbe fektetett munka és a kitűzött célok…

Arra nem nagyon vettem a fáradtságot, hogy a kitűzött célokat komoly, célirányos edzésekkel érjem el, inkább az eddigi féléves adagra támaszkodtam az edzésmennyiséget illetően (úszásnál még arra sem), a minőségről pedig felesleges is beszélni, mert saját tapasztalataim alapján szoktam edzeni, azok meg olyanok, amilyenek… :).

Vérmes reményekkel nekivágni a versenynek úgy, hogy minden sportban sokkal kevesebb km-t gyűjtöttem tavalyhoz képest, na az nem gyenge… az úszás már-már szégyenletes volt idén, összesen 18 km-t úsztam, na ez lófasz semmi. Egy valamiben bíztam, hogy vagyok annyira jó úszó, hogy 1,5 km-t le tudok úszni 26-29 perc között alapjáraton is és akkor már ott vagyok, ahol tavaly, de talán még javítani is tudok. Az előző években is volt lehetőség tesztelni a vizet (és neopréneket) a versenyek előtti napon, amivel idén már én is éltem. Egyrészt az újonnan vásárolt kétrészes triatlon mezt akartam tesztelni, másrészt egy kis átmozgató úszás a verseny színhelyén mindig jól jön.

A bicajozás az, ami mennyiségben nem nagyon maradt el a tavalyihoz képest, viszont talán minőségibbek voltak ezek az edzések, mert április óta nem munkába járások tették ki a tekeréseim nagy részét, hanem sokszor elmentem egyben „nagyobb” távokat tekerni. A tavalyi 1:13:27-en szerettem volna javítani mindenképpen úgy, hogy legyen erőm a futásra.

A futást illetően attól nem tartottam, hogy a kevesebb km miatt rosszabbat futok, igaz a május nagyon vékonyra sikerült, de az első két nyári hónap nem lett rossz. Ebben a számban is a javítás volt a cél és ha mindháromban sikerül, akkor meglehet a 2:30-on belüli idő.

A verseny és a realitások, avagy a depó odabasz…

Tavalyhoz képest annyi változás történt, hogy idén már az 5i50 versenyzőinek is használniuk kellett a depózásra szánt zsákokat, tavaly simán oda lehetett pakolni mindent a kerékpár mellé, most viszont semmit, még a sisakot sem. Bedepozáskor követtem el a verseny legnagyobb hibáját, amit akkor még nem tudtam, mégpedig, hogy nem memorizáltam tökéletesen a biciklim elhelyezkedését. A zsákokra figyeltem csak, hogy hová akasztottam és hová kell mennem értük, de a bicajra nem fordítottam különös figyelmet, hiszen részt vettem már pár triatlon versenyen és még soha, sehol nem volt gondom a depózással.

Az úszás

Most először úgynevezett „rolling rajt”-ot vezettek be a szervezők, ami azt jelenti, hogy mindenki abból a zónából rajtol, amit úgy érez, hogy úszni tud és innen is négyesével indítják a versenyzőket kb. 8-10 másodpercenként. Én beálltam a 27 perces zónához (már nem tudom pontosan, hogy mettől meddig volt a jelölés), így nagyon kényelmesen sikerült elrajtolni, elkerülve ezzel a kezdeti pofozkodásokat, egymáson átúszásokat. Az úszás így különösebb esemény nélkül telt is el, az első 200-300 méterig volt egy-két ütközés, de onnantól minden simán ment.

28:39
28:39

Végül 28:39-el szálltam ki a vízből, ami kategóriámban az 7. idő lett és kb. 20 mp-et javítottam tavalyhoz képest (igaz a 27-ből kicsúsztam…:D).

A bicikli

És itt jött a totális zavar. Aránylag gyorsan felvettem a cipőt, sisakot és a rajtszámot és már rohantam is a bringához, de ott egyszerűen nem találtam az enyémet. Futkostam össze-vissza, nézegettem a rajtszámokat, de ahol gondoltam, hogy ott van, ott nem volt… kezdtem mérges lenni és kisebb pánikba esni, amikor már átmásztam egy olyan sorba, amiről nem gondoltam, hogy ott van, de végül megtaláltam. Pedig még azt is tudtam, hogy második a bringám az egyik sorban, azaz a szélén van, de még így sem sikerült megtalálni :(. Majdnem 4 perces lett így ez a depóm és elég rossz hangulatban indultam tekerni.

Tavaly északi szél fújt, azaz felfelé a K-híd irányában volt szembeszél, most viszont leérve a rakpartra hamar 40 fölötti sebességgel tudtam tekerni, ebből sejtettem, hogy most fordítva van. A fordító után összejött egy kisebb csoport 4-5 bringással és mivel a bolyozás tiltott, próbáltam ezt elkerülve tekerni. Viszont az erős szembeszél miatt mindig az volt, hogy aki megelőzött, az úgy belassult, hogy nem tudtam mást tenni, mint megpróbálni visszaelőzni, de miután leelőztem és tartottam a sebességemet, gondolom begyorsult mögöttem és visszaelőzött. Így ment ez egészen az első kör végéig a 4-5 bringással, mikor elment mellettünk egy versenybírós motoros és valamit magyarázott angolul, nem értettem tisztán, mert nem rá figyeltem, de féltem, nehogy megbüntessen olyanért, amit nem csinálok és próbálok folyamatosan elkerülni. Ezért úgy döntöttem, hogy ellépek tőlük és a második kör elején a rakparton így is tettem. Aztán a fordítónál látom, hogy nem sokkal hagytam el őket és már jöttek is erősködni az utolsó szakaszon, ezért inkább hagytam elmenni őket, amúgy is kezdtem érezni a combomat.

1:12:46
1:12:46

Végül 1:12:46-ot tekertem, ami a 10. legjobb idő lett a kategóriámban, de a végén már nagyon éreztem a hátsó combrésznél, hogy kezd görcsölni, féltem is, hogy futásnál nehogy gond legyen. Mivel órát nem indítottam, így nem tudtam hogy állok, de a depós szarakodás miatt már letettem a 2:30-ról.

A futás

A tavalyi 44:08-at szerettem volna megjavítani úgy, hogy azzal elérem a célom, viszont kicsit kedvtelenül indultam ki a futásra.

ugyanannyi, mint tavaly: 44:08
ugyanannyi, mint tavaly: 44:08

Itt sem történt különösebb esemény, nem éreztem magam nagyon gyorsnak, de utólag kiderült, hogy azért lassú sem voltam, mert végül a tavalyi időmmel másodpercre azonosat futottam, 44:08-at, ami kategória 4. legjobb idő lett.

2:32:10, kategória 6. hely
2:32:10, kategória 6. hely

Összegzés

Az biztos, hogy a maximumot kiadtam magamból, a végén beletelt pár percbe, mire összeszedtem magam és ki tudtam menni a célzónából. Az első két számban ha nem is sokat, de javítottam, a futásom azonos lett, egyedül a két depózásom sikerült rosszabbra, sokkal rosszabbra. Tavaly 4:48-at fordítottam a két depózásra, idén 6:39-et. Az időeredményem 2:32:10 lett, amivel kategória 6. lettem, tavaly 2:31:14. Ha csak a tavalyi depózást hozom és nem megy el kicsit a kedvem a továbbiakra, akkor lehet meglett volna az álom. Ennek ellenére elégedett vagyok, jól ment a versenyzés, jól frissítettem és hoztam azt, amit ennyi edzéssel hozni tudok.

Az első depóban több mint 100 helyet visszacsúsztam
Az első depóban több mint 100 helyet visszacsúsztam

Széljegyzet a verseny margójára

Az is megér egy misét, ami a Magyar Triatlon Szövetség és az IM brand-es versenyeket (is) szervező Kropkó Péterék között zajlik. Most már ott tart a dolog, hogy egymást rágalmazzák a facebook-on ország-világ előtt. Ez már nem vicces, inkább szánalmas. Én nem adok egyik félnek sem igazat, mert semennyire nem ismerem a hátteret, csak azt sajnálom/sajnálnám, ha nem tudnék Budapesten és/vagy Velencén versenyezni, mert nekem ezek a helyszínek vannak nagyon közel. Hogy mit hoz a jövő nem tudni, de nem jó jel, hogy a májusi elmaradt versenyek után Kropkóék törölték már az augusztusi versenyeket is…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.