XIII. Tárnoki Tófutás

Az idei volt már a 13. Tárnoki Tófutás, nekem pedig a második. Szégyellem, hogy érdi futóként csak 2014-ben hallottam róla először, de már akkor nagyon tetszett a verseny. A tárnoki futónagykövet és csapata nagyon ügyesen kihasználja Tárnok adottságait és szervezi meg most már évek óta ezt az aranyos kis családias versenyt, ami talán csak a BSI rendezvényeihez képest létszámában kicsi, amúgy már régen nem az semmiben.

Profi szervezés, rengeteg támogató és kiállító, valamint ajándékok várják a futni vágyó sportolókat. A pálya érdekes, mert szinte végig földes úton és mezőn kell futni a Benta patak mentén, plusz a horgásztót megkerülve. Többféle táv van a 2,7 km-től a 6,5-en át a 19-ig, plusz családi és gyerek futások.

Az idei évre csak az ilyen kevésbé ismert, Érdhez közeli futóversenyeket vállalom be, így lényegében ez a májusi futás volt az első verseny idén. A 3 évvel ezelőtti eredményből kiindulva – habár akkor még 4 körös volt a legnagyobb táv, azaz 26 km – szerettem volna most is dobogós helyezést elcsípni. Akkor elkövettem egy apró hibát és a rajtnál nem helyezkedtem előre, így sokat kellett a szűk töltésen kerülgetni a lassabbakat. Most már a legelső sorba álltam be, így a rajt után hamar az első pár futó között tudtam haladni. Az első 300-400 méter tempója elég durvára sikeredett és kb. 4 percesben tolta mindenki, kivéve az élen haladót, aki már ott úgy elhúzott, hogy csak visszafelé és a célban lehetett látni. Tudtam, hogy ezt 19 km-en át én nem fogom bírni, próbáltam tartani az előttem haladó szintén 19 km-n indult futó tempóját, de kb. az első kör végén be kellett látnom, hogy ehhez kevés leszek. Ott el is engedtem, akkor a 3. helyen futottam és mivel mögöttem sem volt látótávon belül senki, így egy kicsit el is kezdtem lassulni. Azért is persze, mert elfáradtam, plusz mert dög meleg lett közben és a patak mentén szinte végig sütött a nap.

itt mondjuk pont volt egy kevés árnyék

Végül összetett harmadikként értem be és a 40 év fölötti kategóriában csak 1 ember előzött meg, így újra dobogós lettem. Eddig akárhányszor értem el dobogós helyezést, sosem vártam meg az eredményhirdetést, idén viszont szakítottam ezzel a hülye hagyományommal és visszamentem, elfoglaltam az engem megillető helyet a dobogó második fokán. Az érem mellé nyertem egy üveg bort és egy jóga bérletet is :).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.