XIV. Tárnoki Tófutás

Harmadik alkalommal vettem részt a tárnoki versenyen, először 2014-ben, akkor még 26 km-t kellett futni, majd pár év kihagyás után tavaly visszatértem az akkor már csak 19 km-es távra. Az első két alkalommal mindkétszer dobogóra állhattam, a célom most is az volt, hogy meglegyen a korosztályos dobogó.

A rajtnál előre helyezkedtem és úgy voltam vele, hogy nem futom el az elejét, próbálok 4:20 körüli tempót tartani. Tavaly kicsit erősebbre sikerült az eleje, aminek nagy szenvedés lett értelemszerűen a vége. Ennek következtében el is húztak sokan tőlem már az elején, de hagytam mindenkit, menjen csak. Az utóbbi versenyeken azt figyeltem meg, hogy én vagyok az élboly leglassabb futója általában, ami annyit jelent, hogy a leggyorsabbak mögött leszakadva, de a középmezőny előtt jóval szoktam futni 🙂 És ez így volt most is. Az első 1-2 km-en kialakult az élmezőny, ekkor elment mellettem 2 futó szépen lassan, majd mindkettőt visszaelőztem 4-5 km környékén (közülük az egyik 1 kört futó volt, a másik 19 km-es induló, rá kb. 30 percet vertem végül… nem tudom mit gondolt azzal a tempóval az elején…)

az első kör felénél

A tavalyi kategória győztes, szintén érdi futót követtem, most ő lassabb volt kicsit tavalyhoz képest, én picit gyorsabb, így végig ott tudtam lenni a nyomában. Aztán az első kör visszavezető részén, amikor át kellett futni a Bentán, ott az összes előttem futót elengedték visszafelé ugyanazon az úton, amin jöttek, majd pont nálam kapott észbe az irányító, és engem már átterelt a hídon, hogy arra kell futni. Különösebben nem kellett terelni, mert én ismertem az utat, nem is értem a többi miért ment el a rossz úton, hiszen közülük páran nem akkor futottak ott először. Na mindegy, ez nagyjából 30-40 méter pluszt jelentett nekem meg két hidat, de még így is rá tudtam futni az előttem futóra, akivel tartva a lépést (nagyjából 5-10 méter volt köztünk) 3 futót is beértünk és megelőztünk (köztük Csomor Erikát is, aki az elején nagyon megnyomta, majd simán elfutottunk mellette a második kör közepe felé).

Így szépen fokozatosan a 8. helyről feljöttem az 5.-re, és már az előttem futó srácot is teljesen utolértem, amikor az utolsó körben hirtelen megállt előttem és közölte, hogy mivel jogosulatlanul van 30 méter előnye, így elenged maga elé. Ez ott, akkor, abban a helyzetben egyfelől szép fair-play volt részéről, másfelől totál tájidegen abban a helyzetben, nem tudtam elképzelni, hogy most emiatt szarakodjunk (főleg, hogy a többi 6 futó nem tett így), amúgy is szinte mindketten megálltunk emiatt, mondtam neki, hogy ne vicceljen, ez benne van, toljuk neki. Kis noszogatás után elengedte a dolgot és futottunk tovább.

ennyi volt köztünk a 3. körben

A verseny hátralevő részén el is húzott kicsit, nem tudtam már behozni, valamennyire visszaközelítettem még rá, de végül 7 mp-el előttem ért be. Maradtam 5., 40 év fölötti kategóriában pedig harmadik, így idén újra összejött a dobogó, amivel az érem mellett egy a Sólyom Kerékpár által felajánlott ajándékcsomagot kaptam, benne egy első-hátsó lámpaszettel.

a 3. helyen Benedekkel 🙂
Benedek kapta az érmet
a gratulációt viszont én

Az időm 1:21:28 lett, ami másodperce pontosan 1 perccel lett jobb a tavalyi időmnél, ez pedig 4:17-es tempó lett átlagban. Kellemesen elfáradtam, de nem csinált ki ez az iram, ami azt jelenti, hogy ha nem is sokkal, de tavalyhoz képest kicsit jobb formában vagyok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..