III. Dunaújváros duatlon

Az utóbbi években többször is megfordult a fejemben, hogy a triatlon mellett ki kellene már próbálni a duatlont is, de valamiért eddig nem sikerült. Pár éve még volt Budapesten is verseny, mire kinéztem, és elhatároztam magam (2017-re), addigra először eltolták az októberi időpontot, majd végül nem szervezték meg… Tavaly végre találtam egy közelit Dunaújvárosban, de mivel előtte egy kilométert sem tekertem, így inkább nem is neveztem.

Idén viszont már nem volt kérdés, hogy ott leszek a dunaújvárosi szezonnyitón, ami ráadásul a legrövidebb, sprint táv volt. Január közepén kezdtem el bringázni heti 2-3 alkalommal, ami elég is volt a március 17-i versenyre.

A 2 hónap alatt szinte folyamatosan 0-10 fok között, és legtöbbször erős szélben tekertem, szóval az időjárás nem volt túl kegyes, de legalább nem szakadt az eső/hó. Emlékszem, egyszer, egy február végi hétvégén volt 15 fok körül, amikor végre napsütésben lehetett tekerni.

A verseny napja most viszont egybeesett az év eddigi legmelegebb napjával is, így ekkor tekertem először rövidben kint, mindjárt triatlonos trikóban és nadrágban :).

A szervezők külön időpontban indították a gyerek 1-2, a női, és végül a férfi mezőnyt is, ez utóbbi volt legkésőbb, 12:30-kor. Még valamikor február közepén kezdett el fájni a jobb csípőcsontomnál valahol (máig nem sikerült beazonosítanom pontosan mi fáj) valami, emiatt pár futást ki is kellett hagyjak, mert fájt, viszont a tekerés érezhetően javított rajta, de így alaposan csökkent a futókilométerek száma a versenyhez közeledve, ráadásul lassabb tempónál nem okozott gondot, de erős futás után mindig éreztem. A pihentetésnek is köszönhetően fájdalommentesen álltam a rajnál, így minden adott volt, hogy kifussam magam, amennyire csak tudom.

A rajt után azonnal ráálltam az általam választott tempóra, az élboly így hamar el is húzott a 2 x 2,5 km-es táv elején. Olyan érzésem volt, hogy a közel 4 perces tempóval valahol a középmezőnyben vánszorgok, annyira sokan voltak előttem, a fordítóknál meg úgy tűnt, alig vannak mögöttem. Aztán azért a második kör végére előttem páran lassultak, talán 2-3 futót le is előztem még a depó előtt, ahol azért jóval több volt még a bringa, mint az üres hely. A futóidőm 20:25 lett (4:05-ös km-ek), ezzel a 34. legjobb időt futottam.

Láttam, hogy páran futócipőben tekertek, ezzel sokat lehetett nyerni depóidőn, az tuti, bár nem tudom mennyire kényelmes azzal hajtani, de az tény, hogy az én 1:15-ös depóidőm konkrétan szar így utólag az időket nézve :). A bringapálya 4 körből állt, az út minősége meglepetést már nem okozott a tavalyi triatlonverseny után. Most is annyira rázott egy szakaszon, hogy a második körre megint kilazult a bal oldali könyöklőm csavarja (ami a tavalyi, tatai versenyt követő csavarmeghúzás óta jól működött), így a könyöklés felejtős lett, maradt a kormány alsó fogása. A bringán leginkább engem előztek, nem számoltam, de szerintem 5-en tuti elmentek mellettem, simán lehet, hogy többen is, én viszont nem is tudom, hogy előztem-e valakit, talán olyat, aki később jött csak a pályára. De így is 34+os átlagot tekertem, de jól mutatja, hogy ez csak az 54. legjobb volt a férfi mezőnyben.

A depóba úgy érkeztem, hogy pont előttem ért be egy másik srác is, ráadásul közel volt a depóhelye hozzám, így pont jól láttam, hogy bringáscipő híján pikkpakk átváltott futásra, míg én mire a cipőket lecseréltem, ő már elindult futni. Így lett a depóba érkezéskor fennálló 3-4 mp különbségből kb. 15 mp és jó 200 méter hátrány. Nem is láttam magam előtt a depóból kiérve, a murvás részen viszont már igen, és nem tűnt behozhatatlannak. Az első fordítónál már jól rá is közelítettem, érezhető volt, hogy lassul, el is húztam mellette, de ezzel ennyi volt a futás, mivel előttem nagyon messze volt a következő futó. Triatlonon sokkal több ilyenkor az előzés, egy ilyen futás-bringa-futás változatnál jobban kiadja a végét már bringán. Ettől függetlenül 10:09-et futottam (4:04-es átlag), ami viszont a 18.(!!!) legjobb idő volt a férfi felnőtt mezőnyben. Végül 105 férfiből a 35. lettem, erős közepes.

Első duatlon versenynek tökéletes volt, örülök, hogy ezt is kipróbáltam, azt hiszem ennek a történetnek is lesz még folytatása :).

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..